Érdemes elgondolkodni mindazon, amit Don Henry kapitány mondott:

"... A víz közben minden irányból zuhogott a hajóra..."
A hajó alá érkező gázok csak a hajó oldalainak mentén léphetnek a légkörbe, így a hajó körül igen intenzív gázfelszabadulás várható (sokkal erőteljesebb, mint környezetében, a vízfelszínen), amely a vizet szökőkútszerűen magasra löki, és így a víz a hajóra is záporozik. Ugyanekkor a hajó mélyebbre is süllyedhetett a kisebb sűrűségű vízben, de ezt a hajón tartózkodók nem vehették észre, hiszen a kilátást a vízfüggöny megakadályozta.

"... A horizont eltűnt, minden összefolyt, nem láttunk semmit... Aggódtam az uszály miatt. Szorosra volt ugyan kötve, de a kötél végét nem láttam. Úgy tűnt felhő fedi be, és a körülötte lévő hullámok magasabbak voltak, mint másutt..."
Természetesen akkor kereshette csak tekintetével a kapitány az uszályt, amikor megszűnt a hajó körül a vízfüggöny. A vízfüggöny akkor szűnt meg, amikor a hajó továbbhaladt arról a helyről, ahol a gázok távoztak a vízből. A kapitány tehát, amikor hátratekintett, a tenger felszínének azt a részét látta, ahol a gázömlés zajlott. Úgy tűnt számára, hogy felhő fedi be az uszályt, mert a gázok által előzőleg a légkörbe víz, valamint a gáz és a levegő hőmérsékletének különbségéből eredő hőkiegyenlítődési folyamat, a csaknem százszázalékos relatív páratartalmú gázokból pedig párakicsapódást, ködképződést eredményezett. Hogy az uszály körül lévő hullámok miért voltak magasabbak, mint máshol, annak magyarázata igen egyszerű. A felfelé áramló, kitáguló gázok térfogatnövekménye a vízfelszínt megemelte, feldomborította. Mindenki tapasztalhatta már fürdőzés közben, hogy a víz alatt kifújt levegő, a felszínre érkezve, feldomborítja azt.

"...Teljes gőzzel igyekeztünk mielőbb erről a helyről, de úgy tűnt mintha valami erőteljesen vissza akarna húzni bennünket..."
A gázos vízbe mélyebben belemerült (esetleg teljesen elmerült) uszály csak nagyobb vonóerővel húzható, mivel megnőtt az uszály közegellenállása. Ezt a vonóerőtöbbletet érzékelhették a hajók, ez válthatta ki a visszahúzás érzetét.

"...Hangsúlyozom, hogy sehol másutt nem volt köd, csak az uszály körül..."
A gázömlés tehát a tenger felszínének csak egy viszonylag kis területére korlátozódott. Talán éppen az tette lehetővé a hajón tartózkodók menekülését, hogy útvonaluk nem intenzív, nem nagymérvű gázömlés helyét keresztezte. Az elbeszélésben gázömlésről, oxigénhiányról, légzési nehézségekről nem esik szó. Ennek magyarázata az lehet, hogy a hajó viszonylag rövid ideig haladhatott a gázos vízben. A felfelé áramló gázok elől a hajótest leárnyékolta a fedélzetet és annak légtere a rövid idő alatt nem tudott olyan mértékben megváltozni, hogy az emberek érzékeljék. Lehetséges az is, hogy a feltörő gáz sűrűsége lényegesen kisebb volt a levegőénél, és a légtérbe lépve gyorsan felszállt.

-> Vissza a Bermuda menüpontba! <-